Nyelvválasztás:

Bemutatták az új várostörténeti kiállítás kísérőkiadványát

A Tornyai János Múzeum anyagára és a fellelhető forrásokra támaszkodva készítették el a közgyűjtemény munkatársai az intézmény decemberben megnyílt, várostörténeti kiállításának vezetőjét. Az Évszázadok a Hód-tó partján című kiadványt Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője méltatta szerda délután a kötet bemutatóján.

A kötet első felében a város történetébe avatja be az olvasót, míg a második rész tematikus fejezetei az egyháztörténet, a társadalmi viszonyok és a gazdaság szempontjából mutatják be a város múltját – mondta el a beszélgetést bevezetve az est moderátora, Kovács Imre Attila irodalomtörténész, az Emlékpont munkatársa.


Az Évszázadok a Hód-tó partján című kiadvány bemutatójának moderátora: Kovács Imre Attila irodalomtörténész.
Fotó: Arany-Tóth Attila

A Hódmezővásárhely múltját bemutató monográfia 1984-es megjelenése óta közel tízszeresére nőtt a Tornyai János Múzeum helytörténeti gyűjteménye, a kötet összeállításánál emellett az azóta megjelent szakirodalmat, így az éghajlattörténet-kutatás legújabb eredményeit is felhasználták a kiállítás és annak megismerésért segítő vezető megalkotásakor – mondta Csányi Viktor régész a bemutatón.

Már a kiállítás felkeresése előtt érdemes kézbe venni a vezetőt – ajánlotta György Árpád Hunor, a kiállítás tervező-kivitelezője, hozzátéve, hogy amikor a kiállításban nem volt elegendő lehetőség egy-egy téma bemutatására, arról több információ olvasható a vezetőben. A kiállítás létrehozóinak célja bevonni a fiatalokat, ezért használták a multimédiás és játékos eszközöket.

A kiállítás a családokat igyekszik megszólítani – erről már Terendi Viktória néprajzkutató szólt, rámutatva, hogy az egykor élt és a mai családok életformáit állították párhuzamba és felhívta a figyelmet a monitorokon meghallgatható, megtekinthető interjúkra, visszaemlékezésekre.


Terendi Viktória (j) néprajzkutató-muzeológus, a kötet szerzője és György Árpád Hunor (b), a kiállítás tervező-kivitelezője az Évszázadok a Hód-tó partján című kiadvány bemutatóján.
Fotó: Arany-Tóth Attila

Fontos része a kiállításnak a város vallástörténete, különösen a reformátusok történetének bemutatása, s a város legrégebbi épületének, az Ótemplom és környezetének formálódását háromdimenziós grafika segítségével követhetik nyomon a látogatók, míg az egyik tárlóban látható a templom régi, villámcsapta csúcsdísze és a nyugati kapu egykori, a 17. századból származó záróköve is.

Mindig is meghatározta a város életét a víz: sokaknak adott megélhetést és élelmet a halászat, ugyanakkor a vízviszonyok megváltozása okozta egyes területek elnéptelenedését. Utóbbi folyamatot idézték elő a várost elfoglaló tatár és török csapatok, miközben a Tisza folyamszabályozás előtti lápjai, mocsarai nyújtottak menedéket az itt élőknek.


Bernátsky Ferenc (k) történész-muzeológus, az Évszázadok a Hód-tó partján című kötet szerzője, szerkesztője a kiadvány bemutatóján.
Fotó: Arany-Tóth Attila

A kiállítás megemlékezik a város egykori földesurairól, a Hunyadiakról, a Bercsényikről és a Károlyiakról – erről a történelmi fejezeteket jegyző Bernátsky Ferenc szólt, aki a város fejlődését segítő, nyugodt kétszáz évként említette meg az első világháború kezdetéig tartó időszakot.


A Terebes Zenekar muzsikál az Évszázadok a Hód-tó partján című könyv bemutatóján.
Fotó: Arany-Tóth Attila

A beszélgetés végén - amelynek hangulatát a Terebes zenekar dallamai tették bensőségesebbé - a kiállítás és a vezető létrehozói elmondták: bíznak benne, hogy lesz lehetőségük a várostörténeti kiállítás bővítésére.

Arany-Tóth Attila
közönségkapcsolati munkatárs

Eseménynaptár
« » 2018 július
ke sze csü szo va
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5