A téli hónapokban igazi vigasságot hozott a január 7-én induló, húshagyókeddig tartó farsangi szezon. Mulatságok, lakodalmak követték vízkeresztet egykor, de a céhek és inasaik életében is fontos volt a január–februári időszak.
Visszazökken az élet a hagyományos kerékvágásba év elején: zárul a karácsonyi ünnepkör január 6-án. A nyugati kereszténységben ez a dátum vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Rögtön ezután már a vidám farsangi szezon kezdődik.
Megszentelt házak
– A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából ered, Krisztus keresztségének emlékére az ünnepi keresztelések napja. A népszokásokban szintén hangsúlyos elem a megszentelt víz: az emberek, az állatok gyógyításában, a termékenység, jó szerencse, a gazdagság biztosításában
– mondta lapunknak Terendi Viktória néprajzkutató-muzeológus, a Tornyai János Múzeum munkatársa.
További példaként említette, hogy a templomi szertartás előtt, az esküvőre induló párt már otthonukban meghintették szenteltvízzel. Miközben a Szeged környéki szokások szerint a kenyérbe is jutott belőle. A házszentelés, vagy -áldás főként a városi környezetben volt jellemző, így Hódmezővásárhelyen is, a tanyai közösségeknél kevésbé.
A békés élet keretei
– Vízkereszt után rögtön következik a farsang vidám időszaka. Az időzítés sem véletlen, egykor a mezőgazdasági munkáktól mentes téli időszakban jutott idő a mulatságokra
– hangsúlyozta Terendi Viktória.
A nagyobb közösségi eseményeket – mint például a különféle jelmezes felvonulásokat – a farsang utolsó, felfokozott napjaiban rendezték. Ezeknek szerepük volt abban is, hogy humorral oldják a feszültségeket, így fenntartva a társadalmi rendet. Ahogy a muzeológus fogalmazott: a békés élet kereteit biztosították ezek a szokások. A kisebb mulatságok viszont végigkísérték a farsang teljes időszakát, lehetőséget teremtve a tánc, a zene és a finom falatok élvezete mellett a fiatalok ismerkedésére is.
Az inasévek vége
A céheknél hagyományosan a tavasz kezdete előtt zárták le az inaséveket, a legények bemutatták remekeiket mestereiknek, majd többnapos mulatozást rendeztek a belváros patinás vendéglőjében.
– A parasztcsaládok szintén a még nyugalmasabb január–februári hónapokra időzítették a lakodalmakat. Ez a még nyolcvan évvel ezelőtt is jelen lévő szervezőelv sok szempontból befolyásolta az élet e nagy eseményének formaságait
– magyarázta a muzeológus.
A parasztcsaládoknál a lakodalmak időszaka az év első két hónapja volt.
Fotó: Schnitzer Lajos / Forrás: Tornyai János Múzeum / Adományozó: Sipos Róbert
Példaként említette az öltözködési szokásokat, amelyekről teljesebb képet ad az a fotográfia is, amely a tavaly indított gyűjtésnek köszönhetően került a vásárhelyi múzeumba. Hozzátette, a hajdani térségi esküvők emlékeit továbbra is örömmel fogadja a közgyűjtemény.
Délmagyarország / delmagyar.hu - 2022. január 6.
Tornyai János Múzeum | |
6800 Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. | |
Telefon: | +36 62 242 224 |
E-mail: | tjm@tjm.hu |
Térkép: |