Nyelvválasztás:

Különleges lelet került elő a tramtrain nyomvonalán

A török hódoltság idején virágzott az angol posztó hamisítása, amelyben a Körös-Maros közének települései is érintettek voltak. Vásárhely szerepe egyelőre nehezen megállapítható, de a tramtrain nyomvonalán került elő egy 17. századi textilplomba.

A török hódoltság idején virágzott leginkább az úgynevezett angol posztó hamisítása; ráadásul a térség települései élen jártak ebben. A régészeti kutatások szerint a Körös-Maros köze volt leginkább érintett. Minderről a védjegyként használt, de szintén hamisított ólom plombák árulkodnak. Különösen izgalmas előadással folytatódott a vásárhelyi Tornyai János Múzeum régészeti sorozata. A hamisításról, márkavédelemről és annak vásárhelyi kapcsolódási pontjairól Mordovin Maxim, az ELTE Régészeti Intézetének docense beszélt.

Háborúban a posztó

A textilek plombálásának hagyománya márkavédelmi és minőségbiztosítási okokból alakult ki a 13. század végétől. De vajon a hamisítás biztosnak látszó ólomzárak tényleg megakadályozták a minőségi szövetek utánzását?


Dr. Mordovin Maxim, az ELTE Régészeti Intézetének egyetemi docense középkori textilplombákat mutat be a sajtó képviselőinek a Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti előadássorozaton a Tornyai János Múzeumban 2022. november 30-án.
Fotó: Tábori Szilvia / delmagyar.hu

Mint arra Mordovin Maxim rámutatott: az angol posztó kiváló minősége ellenére sem számított luxusterméknek. A több száz különféle típusból megfizethető textil termékek, hétköznapi, olykor elegánsabb viseletek készültek. Ám idővel az angol posztó nem csak szülőhazájában készült. Ahogy a Tornyai-múzeum vendégelőadója elmondta lapunknak: a hamisításhoz főként a háború kínált gazdasági hátteret, hiszen nagy tömegben gyártottak textilt a katonák ellátására. A török hódoltság idején tehát tömegesen készült az angolnak mondott posztó Magyarországon; a Körös-Maros köze volt az egyik legvirágzóbb terület. Ebben a régióban készült a legnagyobb mennyiségben védjegyes hamisítvány. A régészeti leletek kutatásakor derült ki, hogy Magyarországon kezdték utánozni a textilplombákat, abban az időszakban, amikor a lakosság többsége még analfabéta volt. Tehát nem feltétlenül tűnt fel, hogy a feliratok, címerek hibásak.

Hódoltsági üzlet

Az nehezen megállapítható, hogy Hódmezővásárhely milyen szerepet töltött be a hamisítási folyamatban, de valószínűleg minden településnek megvolt a saját feladata.

Az majdnem biztos, hogy a legmagasabb török hatóságok szervezték meg a hamisítás folyamatát
– mondta Mordovin Maxim, a téma szakértője.

Hozzátette: a budai pasa kezében voltak jobb minőségű textilek gyártására használt malmok. Az ő birtokain álltak azok a települések, amelyeken rendkívüli módon megnőtt a birkaállomány. Nem véletlenül. Ráadásul erős a gyanú, hogy a Habsburg hatóságokkal együttműködve juttatták el a hamis posztót a magyarországi végvárakba.

A hamisítás végszava

A hamisítási piac egészen 1596-ig virágzott. Majd miután a 15 éves háborúban Gyula környéki magyar falvak csatlakoztak a törökellenes felkelőkhöz, a rájuk küldött tatárok elpusztították az egész régiót. A későbbi időszakból egyetlen hamis plomba sem került elő a Kárpát-medencében. A 2019-ben a tramtrain nyomvonalán végzett régészeti kutatáskor egy 17. századi, átlós szövésű anyag lezárására használt textilplomba töredékre bukkantak, amely egyértelműen eredeti.

Délmagyarország / delmagyar.hu - 2022. december 1.

Eseménynaptár
« » 2022 december
ke sze csü szo va
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1