Nyelvválasztás:

Teljesen másképp ünnepelték eleink a karácsonyt

Több fontos motívumban is változott a karácsony ünneplése az elmúlt évszázadokban térségünkben. Terendi Viktória hódmezővásárhelyi néprajzkutató a Rádió 7-nek elmondta, nagyon fontos volt eleink életében az ünnepi asztal előkészítése.

Fokhagymának, méznek, diónak és máknak is lennie kellett rajta, ugyanis mindnek gonoszűző és egészségvarázsló szimbólumot tulajdonítottak. Szenteste napja még a böjti időszakhoz tartozott, így csak karácsony első és második napján lehetett húst enni.

Hozzátette: a 19. században német területről jött az a szokás, hogy fenyőt állítsanak karácsonyfaként. A magyarok korábban termőágat készítettek az ünnepre.

„Gyümölcsfaágakat vittek be a házba. Ezt már sok esetben Luca-napkor megtették, ugyanis házasságjóslást is végeztek vele. Ha kihajtott, kivirágzott a faág, akkor a házban lakó fiatal lánynak házasságot jósoltak. Az ágakat díszítették fel aranyra festett dióval, mézeskaláccsal és almával. Csupa olyan dologgal, ami a termékenységet és a bőséget szimbolizálta”
– ismertette Terendi Viktória.

Rádió7 - 2022. december 23.

Eseménynaptár
« » 2024 május
ke sze csü szo va
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2