Nem volt ekkora hangzavar az év utolsó napján, nem voltak nagy “bulik”, újévkor pedig aktívak voltak a 19. századi vásárhelyiek - Terendi Viktória néprjazkutató az évvégi, újévi népszokásokról.
“Csak a 17. század óta december 31. az év utolsó napja, régebben sokáig december 25. volt az év első napja.
A 18-19 századi paraszti szokások között ezen a napon ólmot öntöttek a fiatal lányok, azért ezt a fémet, mert ennek a legalacsonyabb az olvadáspontja. Egy nagyobb gyertya lángja felett tették ezt meg, majd hideg vízbe öntötték, ami felvett egy különleges formát és ebből próbálták meg kitalálni, mi lesz a foglalkozása jövendőbeli férjüknek”
– ismertette a vásárhelyi néprajzkutató.
Társas összejövetelek voltak ekkor jellemzőek, tágabb családi, vagy baráti körben ünnepeltek, az étkezés után kártyáztak, boroztak, beszélgettek, majd éjfél után le is feküdtek – tudtuk meg.
Ugyanakkor fontos volt, hogy zajt is keltsenek, a zajongás biztosítva legyen, bent a városban ez a harangozás volt. A tanyán élők ezt mindenféle eszközzel, a ház minden helyiségét bejárva tették, ez gonosz-űző szertartás volt.
Ami a szilveszteri vacsorát illeti, körülbelül ugyanolyan volt, mint manapság, úgy tartották már akkor is, hogy disznót vagy malacot kell enni, mert az előtúrja a szerencsét, illetve halat, ami szintén előre felé úszik. Marhát vagy szárnyast már akkor sem szabadott fogyasztani, mert az hátrafelé kapar és elkaparja a szerencsét.
Mivel ekkor volt a disznóvágások ideje, adottak is voltak ezek az alapanyagok az ételekhez.
“A 19.századi polgári estéket már picit más jellemezte, de alapvetően a maihoz képest sokkal nyugodtabban telt a Szilveszter, összejött a család, kártyáztak, beszélgettek. Polgári szokás volt az estélyeken, hogy éjfélig fent maradnak, és pezsgővel koccintanak. Vásárhelyen is lehetett kapni pezsgőt és konyakot is ekkoriban már”
– részletezte Terendi Viktória vásárhelyi néprajzkutató.
Az újévvel kapcsolatban kiemelte, nem maradtak sokáig ágyban, mert úgy tartották, ha az év első napján sokáig alszik valaki, az azt jelenti, betegeskedni fognak az évben.
Kölcsönadni, kölcsönkérni nem szabadott újévnapján, és a még a port és koszt is befelé söpörték, mert semmi sem mehetett ki a házból, az ugyanis a szerencse kisöprését jelentette.
Fontos volt még, hogy ezt a napot veszekedés nélkül kellett tölteni. Gyakran mentek ezen a napon vendégségbe, újévet köszönteni, ugyanakkor a köszöntés mindig a férfi kiváltsága és feladata volt.
Promenad24 - 2022. december 31.
Tornyai János Múzeum | |
6800 Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. | |
Telefon: | +36 62 242 224 |
E-mail: | tjm@tjm.hu |
Térkép: |