Nyelvválasztás:

Elődeink életét segítették a népi megfigyelések

A januári népszokásokkal, időjóslásokkal egyértelműen arra figyeltek elődeink, hogy bő terméssel áldja meg családjaikat az előttük álló esztendő. Piroska, Ágnes, Vince és Pál sok szépet és nagy bajt is hozhatott.

– A népi jóslásokból és hiedelmekből számtalan múltbéli, az emberek életét alapvetően meghatározó szokás kifürkészhető. Az például, hogy eleink pontosan tudták: az időjáráshoz alkalmazkodni kell, nem legyőzni és önhitten semmibe venni a természet erejét
– fogalmazta meg lapunknak Terendi Viktória néprajzkutató, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum muzeológusa. Mint elmondta: a január eleji rigmusokkal főként az előttük álló esztendőre koncentráltak, hiszen életben maradásuk feltétele volt a bő termés. Az pedig főként az időjáráson múlt, mi vár rájuk.

Egy adott település, vagy akár régió kultúrája sokban függött a gazdasági adottságoktól, és az együtt élők lelkületétől is, ami befolyásolta a kialakuló, a megmaradó és az eltűnő népszokásokat. Azok a kisebb településeken, zártabb kultúrákban maradtak fenn tovább, míg a református, polgárosodó vásárhelyi közösség például elég hamar eltávolodott régi hiedelmeitől. Ugyanakkor még a 20. században is közismert volt az a Piroska napjához köthető mondás, miszerint: Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy
– magyarázta Terendi Viktória.  [...]

Délmagyarország / delmagyar.hu - 2023. január 18.

Borítókép forrása: Fortepan

 

Eseménynaptár
« » 2024 május
ke sze csü szo va
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2