Lelki muníció az üvegablakon túl

Nem egy vásárhelyi kulturális intézményben tartották meg a pandémia idején kényszerűségből született ötleteket. Közönségük kíváncsiságát zárt ajtók mögül kellett fenntartani, újszerű vállalásaik egy része viszont kifejezetten népszerű lett. Így történhetett, hogy a Tornyai János Múzeum kirakatába költöztetett galériában továbbra is egymást váltják a vásárhelyi kötődésű művészeti alkotások. És nincs annál jobb, amikor a vásárolnivaló látványa helyett lelki muníciót találni a csillogó ablaküveg túl.

"A visszajelzések pozitívak voltak, ezért úgy gondoltuk, továbbvisszük a megkezdett folyamatot. Igyekszünk valamennyi gyűjteményből egy kis szeletet bemutatni, amellyel egy kis lelki feltöltődést nyújthatunk a múzeum kirakata előtt sétálóknak"
– mondta lapunknak Radnai Kitti, az intézmény könyvtáros munkatársa.

Kötődés, emlékek, ünnepek

Az ötlet pandémia galériaként indult, majd a múzeum munkatársai kirakat galériaként görgetik tovább az ötletet.

"A válogatási elv szubjektív, meghatározhatja egy hangulat, egy korábbi emlék, kötődés, de akár egy közelgő évforduló, hangsúlyos esemény is. A választások egyetlen közös motívuma, hogy ismét ráirányítsa a figyelmet a Vásárhelyhez köthető művészekre"
– fogalmazta meg lapunknak korábban Varga Nóra művészettörténész.

Azt már Radnai Kitti tette hozzá a jelenkori szervezőelvről: egy-egy évforduló kitűnő apropó, és mindenképp igyekeznek reflektálni a vásárhelyi kapcsolódási pontokra. Így olyan helyi művészek által készített, netán a városhoz köthető műtárgyakat választanak, amelyeket még nem láthatott a közönség. Ahogy a közgyűjtemény legújabb szerzeményei szintén a kirakatba kerülhetnek. Havi turnusokban gondolkodnak a múzeumi munkatársak, de a szezonális ötleteket szabadon kezelve ennél akár több időt is az ablakban tölthetnek az aktuálisan kiállított műtárgyak.

A bölény, ha üvölt

A múzeumi kirakatban most éppen Fekete János Üvöltő bölény című 1963-ban készült szobra látható. Az apropó a kerek hatvan esztendős évforduló. Az 1929-es születésű épületszobrász keramikus 1959 és 1966 között a hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezőjeként dolgozott. Feladata a sorozatgyártásra szánt termékek tervezése volt, de az edények mellett készített épületkerámiát és térplasztikát is. Ez utóbbi témájának kiapadhatatlan forrását az állatvilág nyújtotta.1963-ban született az Üvöltő bölény és a Leszegett fejű bölény című, samottból készült, vörös mázas szobra.

Szerelmi ügyek

Korábban például egy igen kedves témát választottak: a Néprajzi Gyűjtemény szerelmi ajándékaiból válogatva csatlakoztak a Házasság Hete programsorozathoz.

Habár az előző évszázadokban a párválasztásban főként a szülők racionális szempontjai érvényesültek, a romantika korától a társadalom széles rétegeiben lett egyre hangsúlyosabb a szerelem. A 19. századtól maradtak fenn olyan díszes, névvel és dátummal ellátott használati tárgyak, amelyeket egykor szívük választottjának adtak a fiatalok. Vásárhelyen az országos trendekhez hasonlóan guzsalytalp, mosósulyok, mángorló, fésűtartó, legyező, vagy tükör fejezhette ki egy fiatalember udvarlási szándékát. Amit a lányok kalamárissal, butellával, esetleg dohányzacskóval, vagy hímzett zsebkendővel viszonoztak.

Délmagyarország / delmagyar.hu - 2023. március 5.