A tatárok elől elrejtett kincslelet

A tárgyakat az Évszak műtárgya vitrinben mutatják be az érdeklődőknek a vásárhelyi közgyűjteményben, míg a kutatás összefoglalóját Csányi Viktor régész-muzeológus ismerteti a Korok, kultúrák, lelőhelyek záróelőadásán, február 25-én, szerdán 17 órai kezdettel a Tornyai János Múzeumban.

1962-ben a Nagy-Bőve-halom mellett Surányi Pál két kereszttöredéket talált, majd hatvan év elteltével újabb két kereszttöredék és összesen 118 fémtárgy került a múzeumba. A kutatás során így bizonyossá vált az a korábbi feltételezés, miszerint a Nagy-Bőve-halomnál egy elrejtett egyházi kincsleletről lehet szó. A leletegyüttes a jelen kutatások szerint két-két limoges-i és különböző stílusú magyar keresztből áll, valamint feltehetően könyvekhez, ládához tartozó vereteket, egyéb liturgikus tárgyakat és ékszereket tartalmaz a lajstrom. A különleges, ritkaságszámba menő, tisztán egyházi tárgyakból álló kollekció felbecsülhetetlen értékű forrás a 13. századi falusi templomok anyagi kultúrájának megismeréséhez, valamint adatokat szolgáltat az egykori Árpád-kori templom körül elhelyezkedő településről.

Limoges-i kereszt elméleti rekonstrukciója, rajzolta: Donkáné Nagy Tímea.
(Kereszttöredék és lemeztöredék TJM RGy. ltsz.: TJM ltsz.: 2023.2.1-2.)

A Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozat szerdai estjén az előadásokat összegző tanulmánykötetet is kézbe vehetik az érdeklődők. A kiadványt Dr. Vörös Gabriella régész-muzeológus, címzetes egyetemi docens ajánlja az olvasók figyelmébe, a könyv fókuszába Hódmezővásárhely környékének régészeti kutatásai kerültek: a kökénydombi neolitikus közösségek működési mechanizmusai, a várost övező halmok „titkai”, valamint a fentebb említett kincslelet katalógusa és feltárás-története.