A vásárhelyi iskola – A magyar újrealizmus

A vásárhelyi iskola néven ismertté vált művészcsoport fontos szerepet töltött be a hatvanas évek magyar művészetében, amely a szocialista realizmus sokkja után a realizmus megújításának lehetőségeit kereste. A vásárhelyi iskola ezen a néven sohasem állított ki együtt, de művészei tucatnyi kiállításon szerepeltek közösen, jellegzetes karaktert adva e korszak államilag is támogatott művészetének. A 20. század második felének magyarországi képzőművészetét vizsgáló művészettörténeti kutatás az utóbbi három évtizedben kevés esetben tett arra kísérletet, hogy a Kádár-korszak képzőművészetének teljes spektrumát feltárja és bemutassa. Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy bizonyos irányzatok, művészcsoportok, tendenciák korabeli helyzetüknél erőteljesebben jelennek meg a kutatásban, mások viszont jelentősen alul vannak reprezentálva. Az utóbbi egy évtizedben fontos feldolgozások születtek, amelyek sokrétű elemzésekkel igyekeznek feltárni a korszakot, ám teljes, monografikus, a kulturális és művészeti élet minden szegmensét bemutató összefoglalás és értékelés még nem született. A magyarországi szocializmus korszakának képzőművészetével az utóbbi időszakban jelentős kiállítások, monográfiák, tanulmánykötetek foglalkoztak, amelyek mind-mind más aspektusból: egy alkotó életművén keresztül vagy egy közös stratégiát alkalmazó művészcsoport mentén próbálták meg értelmezi a korszakot.

Lapozzon bele a kiadványba!