Árpád-kori egyházi kincsleletet mutatnak be a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban

Árpád-kori egyházi kincsleletet mutatnak be a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumbanCsányi Viktor régész-muzeológus az MTI-nek kedden elmondta, hogy a Hódmezővásárhelytől északra, a szentesi úttól nem messze fekvő Nagy-Bőve-halomnál 1962-ben már Surányi Pál tartott terepbejárást, ekkor két kereszt töredéke került elő. A régészeti lelőhelyen 2017-ben geofizikai méréseket végeztek, majd a későbbi feltárások előkészítése érdekében 2023-ban a terület azonosítása, jellegének és kiterjedésének meghatározása érdekében zajlottak itt munkálatok, a többi közt műszeres vizsgálatok.

A szakember kifejtette, hogy valószínűleg az Árpád-korban állhatott itt egy templom, az ehhez kapcsolódó temető néhány sírját az 1960-as években fel is tárták. Magáról a településről azonban nincsenek írásos adatok.

Csányi Viktor, a Tornyai János Múzeum régész-muzeológusa mutatja be az Árpád-kori egyházi kincsleletet a múzeum előcsarnokában berendezett vitrinben a sajtó képvielői részére 2026. február 24-én, a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben.

A területen elvégzett műszeres feltárások során 118 fémtárgy került elő. Ezek rendszerezése, leírása és a legfontosabb leletek restaurálása befejeződött, így azokat bemutathatják az érdeklődőknek is. A kutatás eredményeit a múzeumban rendezett Korok, kultúrák, lelőhelyek program záróeseményén, illetve a sorozat előadásait bemutató tanulmánykötetben ismertetik.

A viszonylag kis területről előkerült nagyszámú lelet alapján bizonyossá vált az a korábbi feltételezés, miszerint a Nagy-Bőve-halomnál egy a tatárjárás idején elrejtett egyházi kincsleletről lehet szó. A megtalált műtárgyak között vannak feltehetően könyvekhez, ládákhoz tartozó aranyozott bronz veretek, egy kehely vagy pikszis peremtöredéke, más liturgikus tárgyak és ékszerek. A legérdekesebbnek azonban négy Árpád-kori kereszt számít, melyek közül egy egészen jó állapotú és két másik is kiszerkeszthető- közölte a szakember.

A keresztek közül kettő aranyozott rézlemezekből készült, és limoges-i ötvösök remeke, tehát import útján került az Alföldre, a másik kettő pedig aranyozott bronz műtárgy, melyeket helyi mesterek készítettek- mondta a muzeológus.

Egy ún. limoges-i oltár- (b) és egy körmeneti kereszt (j) a Nagy-Bőve-Halomról származó tatárjáráskori egyházi kincsleletben.

A különleges, ritkaságszámba menő, tisztán egyházi tárgyakból álló kollekció felbecsülhetetlen értékű forrás a 13. századi falusi templomok anyagi kultúrájának megismeréséhez, valamint adatokat szolgáltat az egykori Árpád-kori templom körül elhelyezkedő településről- hangsúlyozta Csányi Viktor.

A következő lépésként a lelőhely minél alaposabb megismerése érdekében tervásatást végeznének, amely az összes engedély beszerzését követően, a területet használókkal egyeztetve az aratást követően, a nyár második felében kezdődhet el- mondta a régész.

MTI - 2026. február 24.