Árpád kori malomjátékot mutattak be

2009-ben a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszéke Hódmezővásárhely-Gorzsa X. homokbánya területén megelőző feltárást végzett Wolf Mária régész vezetésével. Az ásatás váratlan eredménye volt, hogy a lelőhely bizonyos területeken több rétegű volt, az Árpád- és késő középkori objektumok is több szintben kerültek elő, vagyis a települést hosszú időn keresztül lakták. Az egykor népes Gorzsa falu emlékét ma már csak a helynév, illetve az ásatáson előkerült gazdag tárgyi anyag őrzi.

A település hosszú életének bizonyítéka a mintegy 1500 lelet, amelyet sikerrel bontottak ki a régészek. A nagy tömegű kerámiaanyag és állatcsont mellett a 12-16. század közötti időszakból származó pénzérmék is előkerültek, az ásatás kiemelkedő jelentőségű lelete pedig egy bronz pecsétnyomó, melynek előlapján gótikus kisbetűs köriratban Szűz Mária látható a gyermek Jézussal.

Az ásatás legérdekesebb objektum az, a 11. század második felére, a 12. század elejére keltezhető ház volt, amelynek padlójába két malomábrát karcoltak. A malomábra az emberiség legősibb, egyetemes szimbólumai közé tartozik. Szimbolikus jelentőségét hosszú időn át megőrizte, de játék funkciója már az ókorban elterjedt.

In situ kiemelt Árpád kori malomjáték egy gorzsai ház padlójából

Wolf Mária elmondta, a gorzsaihoz hasonló, ház padlójába karcolt, Árpád- és késő középkori malomábra eddig nem került elő. A lelet bizonyítja, hogy a 11-12. század fordulóján a malomjáték már a köznép körében is kedvelt volt.

A jobb állapotban megmaradt malomjátékot részben már a helyszínen konzerválták, vegyszerrel átitatták a felszínét, majd kiemelték, és restaurálták, így eredeti formájában bemutatható – közölte a szakember.

Forrás: MTI