Banner János nyomában…

1928-ban vette kezdetét a szegedi egyetem akkori régészeti intézetének és Hódmezővásárhely városának azon együttműködése, amely alapján Banner János régészprofesszor vezetésével évről-évre meghatározott tan- és célásatásokat végeztek a város határában. Ebből a munkából született meg a régészeti tanszék és a vásárhelyi múzeum kiemelt jelentőségű őskori gyűjteménye, amelynek legjelentősebb, Kökénydombon feltárt darabjait jelenleg a Tornyai János Múzeum Hétköznapok Vénuszai című állandó kiállításán, azok megtalálásának történetét, valamint más, ritkán bemutatott, de nem kevésbé jelentős leleteit a Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek? címet viselő, a hétvégén záró időszaki tárlatán tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás szombati finisszázsán Csányi Viktor, a közgyűjtemény régésze e kiállítások legismertebb tárgyait, az 1943-44-ben előkerült, két nő alakú, bekarcolt mintájú Vénusznak elnevezett edényt, valamint a különleges kökénydombi oltárt mutatja be a résztvevőknek.

Az 1942-ben készült csoportképen a Szenti-tanyán uzsonnázó régészek láthatóak a házigazdákkal.
Forrás: SZTE Régészeti Tanszék

A batidai határban lévő Kökénydomb az alföldi tiszai kultúra egyik kulcs lelőhelyé vált az 1929-től kezdődő ásatásoknak köszönhetően. Banner és csapata nyaranta a tanyavilágba költözött, ahol Kapocsi Mihály ‑ „Hotel Kökénydomb”-nak nevezett ‑ tanyája vált egyik kedves tartózkodási helyévé. Itt tekintette meg az ásatásokat 1938-ban az egyik legnagyobb hatású őstörténész, az ausztrál V. Gordon Childe, aki a páratlan leletek mellett, a helyi borok erejét is megtapasztalta.

A szombat délelőtti múzeumi tárlatvezetést követően Csányi Viktor egy kötetlen beszélgetésen ismerteti a kökénydomdi lelőhelyen a közelmúlt és a jelenben zajló kutatásokat is, amelyekről a Korok, kultúrák, lelőhelyek 2021. évi kötetében olvashatnak az érdeklődők.