Nyelvválasztás:

Egy múlófélben lévő világot őrzött meg a Plohn-család

Plohn Illés (1833-1911) és fia, Plohn József (1869-1944) fényképészeti és festészeti műterme hetvenöt éven át működött Hódmezővásárhelyen. Azonban a két fotográfus 1869 és 1944 között nemcsak a város hozzájuk betérő polgárait, családjait örökítette meg, hanem Vásárhely és környékének életét is dokumentálta az utókornak. Az Alföldi Galériában most megnyílt és július végéig látogatható kiállítás a fényképészmesterek tevékenységét mintegy 140 felvétellel, számos dokumentummal, valamint Plohn József máig működő, üveglemezre exponáló fényképezőgépeivel mutatja be.

Plohn József, mielőtt átvette idősödő apjának vásárhelyi üzletét, Bécset, Párizst és Milánót bejárva pallérozta tudását. Az Andrássy úton álló egykori műtermében – apja másfél száz évvel ezelőtt, 1869 májusában a mai Petőfi és Lánc utca sarkán nyitott stúdiót – kiváló érzékkel ragadta meg a helyi karaktereket, s velük egy múlófélben lévő öltözetkultúrát, a népi kismesterségeket, a kiterjedt tanyavilágot, azok lakóit, a közösség számára fontos, örömteli és tragikus eseményeket is lencsevégre kapta. Erről Szabó Magdolna, a Néprajzi Múzeum etnográfus-muzeológusa szólt megnyitójában, hangsúlyozva: a fotográfus Vásárhely kedvelt polgára volt, aki jó kapcsolatot tartott valamennyi felekezet, társadalmi réteg tagjaival, ezért is álltak olyan sokan fényképezőgépe elé megörökíttetni magukat.

A Plohn-műterem fotói ma már a helytörténet és a néprajzkutatás megkerülhetetlen forrásanyaga, ám a fényképész nemcsak egy-egy téma dokumentálását végezte el, de a képek kompozíciója, kifejező ereje és közvetlensége ma is megragadja a felvételek szemlélőit. Plohn Józsefet azonban nemcsak szakmai tevékenysége miatt ismerte el a város, műterme egy határozott értéket megfogalmazó művésztársaság sajátos, egymást inspiráló baráti találkozóhelye is volt. Szívesen időzött itt Endre Béla, Pásztor János vagy Tornyai János, legfőképp utóbbi biztatására mélyült el Plohn József a néprajzi témájú fényképezésben, de ő készítette el A juss című festménysorozat fotó-előtanulmányait.

A tárlat képeinek nagy része a Tornyai János Múzeum gyűjteményéből származik, de a számos magánszemély és a szegedi Móra Ferenc Múzeum mellett a Bethlen Gábor Református Gimnázium, az Erzsébet Kórház, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára, Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria is hozzájárult a hódmezővásárhelyi kiállításhoz, amelynek kurátora Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténész-muzeológusa.

A kiállítást bemutató sajtóbejárásrlól itt olvashat.

Eseménynaptár
« » 2019 június
ke sze csü szo va
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
1 2 3 4 5 6 7