Huszárok

A huszárok a magyar kultúra ikonikus elemei közé tartoznak, és az 1848-as kultuszban is fontos szerepet töltenek be.

Nem volt azonban könnyű a helyzetük a szabadságharc kitörésekor, hiszen századaik a császári-király hadsereg kötelékébe tartoztak. A többségében magyar nemzetiségű alakulatok, de több esetben a többnemzetiségű alakulatok is – akár dezertálás, vagy szökés árán – a szabadságharc oldalára álltak, így váltak a huszárokból honvédek.

A huszárok alakja köré fonódó kultusz a 20. században több vásárhelyi tálasmestert is megihletett, így készült a Fránki család huszáralakos dohánytartója és a Csarmaz műhelyben a két alakosbutella.
Jelképpé vált a gyalogostiszti szablya is, amely típust 1837-ben állítottak hadrendbe, és a szabadságharc csatáiban a tisztek kezében a vezénylet eszköze volt.

Azt nem tudhatjuk, hogy a szépen faragott magyar címerrel díszített, 1840-re datált nyereg, a festett kulacs, a rézkupakos pipa, vagy a sarkantyúk részt vettek-e valamely vásárhelyi honvéddel, vagy nemzetőrrel a szabadságharcban, e műtárgyak korából adódóan azonban annyi bizonyos, hogy átvészelték a történelem e viharát is.

A kiállított tárgyak listája

• 1837 M gyalogostiszti szablya
  TJM HGy ltsz.: 72.21.1.
• Nyereg
  TJM NGy ltsz.: 63.48.1.
• Festett kulacs
  TJM NGy ltsz.: 52.641.1-2.
• Pipa
  TJM NGy ltsz.: 53.1272.1.
• Sarkantyúk
  TJM NGy ltsz.: 53.301.1-2.
• Alakos butellák
  TJM NGy ltsz.: 52.66.1., 2016.6.65.
• Dohánytartó
• TJM NGy ltsz.: 60.5.9.