Nyelvválasztás:

Így tárták fel az szarmaták aranyági temetőjét

A szarmaták aranyági temetőjét a 2. és 5. század között használta az itt élő népesség a római korban. A 2017-2019 között folytatott útépítés miatt került sor az ott lévő homokbánya feltárására, amelyről a Tornyai János Múzeumban a közgyűjtemény Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti előadássorozatában Haraszti László, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze tartott előadást.

A szarmaták aranyági temetőjét a 2. és 5. század között használta az itt élő népesség a római korban. A 2017-2019 között folytatott útépítés miatt került sor az ott lévő homokbánya feltárására, amelyről a Tornyai János Múzeumban a közgyűjtemény Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti előadássorozatában Haraszti László, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze tartott előadást.

A szakember elmondta, hogy a feltárás során megtalált mintegy hatszáz sír közül másfélszázat hét és tizenöt méter átmérő közötti körárkokkal vettek körbe, s egyes nyughelyek mélysége megközelítette a két métert. A sírok közel kilencven százalékát sírrablók dúlták fel, de sok kárt tett a temetkezési helyekben az elmúlt századokban folytatott talajművelés és a homokkitermelés is.

A régészeti feltárás során a régészek az emberi csontok mellett találtak lókoponyát, karpereceket, csatokat, amulett gyöngysorokat, érméket, edényeket és edénytöredékeket, valamint megmaradtak a faedények peremveretei is. Haraszti László szólt arról is, hogy feltárás téli időszakában lassan haladt a munka, hiszen arra is vigyázni kellett, hogy a feltárt területről még aznap biztoságba helyezzék a leleteket, mert reggelre az éjszakai hidegben a hőszigetelést biztosító föld alól előkerült csontok és más szerves anyagok komoly károsodást szenvedtek volna másnap.

Eseménynaptár
« » 2020 február
ke sze csü szo va
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1