Jégkorszak és emancipáció, felmelegedés és egy nagy birodalom bukása

Mint elmondta, a jégkorszak idején a mai Berlin-Varsó vonalig jég borította kontinensünket, ám a felmelegedés hatására a nagyvadak, így a mamutok is északabbra költöztek. Az itt élő populációk kénytelenek voltak új vadászati stratégiákat találni a megújuló állatvilághoz, miközben lendületet kapott az emancipáció. Ugyanis a vadászat és halászat helyett a megújuló növényvilág adta lehetőség, a gyűjtögetés terjedt el, amelyben a nők jobb eredményeket értek el a férfiaknál. S ez által lehetőség nyílt arra, hogy egy nő férfi közreműködése nélkül is eltarthassa családját.

A Római Birodalom bukásához az éghajlatváltozás is hozzájárult. A felmelegedés miatt az afrikai területeken jelentősen csökkent az élelemtermelés, míg a remek terméseredményeket produkáló Galliából és Pannóniából csak nagyon drágán és hosszadalmasan juthatott az élelmiszer a birodalom központjába. Mindez hozzájárult, hogy a birodalom ne tudjon védekezni a kelták és más „barbár” törzsek ellen, akik a fejlett birodalmat elpusztították, s az új társadalomban addigi ötven-hatvan éves várható életkor a kulturális-szociális lehetőségek elvesztésével harminc évre csökkent.

A Kárpát-medence számos, nagy kiterjedésű lehűlési hullámtól megvédte az itt élőket – mondta el az előadó kutatási tapasztalatait összegezve, ám hozzátette: a medence nem nyújt védelmet a felmelegedés ellen, ezért aktuális, hogy a ma is tapasztalható felmelegedés további hatásaira felkészüljünk. Sümegi Pál kijelentette: a gőzgép megjelenése óta folyamatosan nő a légkör széndioxid tartalma, s hogy az éghajlatváltozás folyik, bizonyítják a NASA felvételelei, amelyek szerint a Kilimandzsáró csúcsáról eltűnt a hó, s ideje elbúcsúznunk több gleccsertől is. De a jégtakaró is jelentősen olvad és ötven-száz év alatt több métert emelkedik az óceánok vízszintje, hatalmas területek kerülnek víz alá, s mindez igazán jelentős változást fog okozni az emberi társadalmakban.