Őskori csontártól a bélyeges téglákig – leletek a vasút-villamos pályája alól

Öt év alatt több mint kétezer munkaórát töltöttek a Tornyai János Múzeum régészei terepen a tram-train városi szakaszának munkálatai során. 2016-tól kezdődően több mint hét és félezer tárgy került a vásárhelyi közgyűjteménybe, mintegy hatezer fényképfelvételen, 500 oldalon dokumentálták a szakemberek a dél-alföldi város kiemelt beruházását, melynek eredményeiről Csányi Viktor régész számolt be szerdán este a Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozat online záró előadásán.

A szerda estétől a Tornyai-múzeum videómegosztó csatornáján elérhető előadás bevezetőjében a Tornyai János Múzeum régésze a régészeti fogalmakat ismertette, majd szakfeladati bontásban és időrendben mutatta be a tram-train nyomvonalán végzett munkákat, melyek eredményei újabb apróbb mozaikokkal gazdagították a Hódmezővásárhely múltjáról alkotott ismereteket. A nagyállomásnál zajló próbafeltárások során előkerült Anjou- és kora török kori leletek alapján bizonyítást nyert, hogy mai város egyik középkorban is lakott területe az egykori Hód-tó partjának ezen részén lehetett. Bár teljes felületű megelőző feltárásokat nem végeztek a múzeum munkatársai, a villamos-vasút főpályájának kialakításához, a közműkiváltásokhoz, a parkolók építéséhez kapcsolódóan folyamatosan jelen voltak, így került elő számos izgalmas – nem is feltétlen régészeti korú ‑ lelet, mint például egy ismeretlen korú csontkorcsolya vagy „egy pénztárcányi” 19-20. századi váltópénz.

Csontkorcsolya a Hódmezővásárhely‒Református Ótemplom lelőhelyről.
Ltsz.: 2019.15.107
Fotó: Göbölyös Mihály / Tornyai János Múzeum

A Bajcsy-Zsilinszky utcán húsz fúrásponton régészeti és geológia mintavétel történt, ezek eredményei újabb összefüggéseket szolgáltattak a település földrajzi változásaival kapcsolatban. Közel félszáz fémtárgy került elő az Andrássy út Kossuth tér felöli szakaszán végzett fémdetektoros felderítés során. A megtalált pénzek, plombák és egyéb töredékek bizonyságul szolgálnak, hogy a város piaci, kereskedelmi központja a 17. század végétől e területen volt. A vasút-villamos kivitelezési munkái alatt hat alkalommal végeztek bontómunkát a régészek: az Ady Endre utcai Laktanya lelőhelyen őskori, míg az Ótemplom lelőhelyen római kori, szarmata, valamint középkori leletek kerültek felszínre. Csányi Viktor több térkép segítségével illusztrálta, hogy a leleteknek köszönhetően bővültek és pontosabbá váltak Hódmezővásárhely belvárosának ismert régészeti lelőhelyei, valamint a leletanyagokat különböző térképekre vetítve kirajzolódnak a különböző korszakok életszínteri, települési csomópontjai. Végül, de nem utolsó sorban a jövőbeli beruházásokat és régészeti munkákat is segíti az az adatsor, amely a városban a bolygatatlan altalaj jelentkezési szintjét jelzi.

Régészeti leletanyagok térbeli és korszakonkénti megoszlása a tram-train nyomvonalán végzett régészeti szakfeladatok során (2016-2020)
Grafika: Göbölyös Mihály / Tornyai János Múzeum

Előadása végén Csányi Viktor, mint a régészeti sorozat főszervezője elmondta, hogy a múzeum tervei szerint az előadások idén ősszel újra folytatódnak, valamint az intézmény kiállítási terveiben szerepel egy a tram-train munkálatai során előkerült leletek időszaki kiállításon történő bemutatása is a Tornyai János Múzeumban.