Régészeti munkára várja az önkénteseket a Tornyai-múzeum

A terepmunkát irányító Béres Mária régész kijelentette: Magyarországon ilyen méretű, egy mezőváros belső szerkezetét feltáró topográfiai munka csak a Szekszárdhoz közeli Ete település esetében volt, emiatt is különleges a vásárhelyi közgyűjtemény vállalkozása. A gyűjtést az teszi lehetővé, hogy a település pusztulását követően nem történt újabb építkezés, így hozzáférhetőek az őskori, Árpád- és középkori felszíni leletek.

A húsz méteres oldalú négyzetekre osztott területen a múzeum szakemberei az önkéntesekkel összegyűjtött edénytöredékeket és más maradványokat becsomagolják, dokumentálják, s az ebből szerzett adatokból nemcsak a teljes település, hanem az ott lévő egyes ingatlanok és azok lakóinak történetére is igyekeznek következtetni.

Csomorkány gazdag településnek számított, erről a Hunyadi-uradalomhoz tartozó terület egykori tulajdonosa, maga Szilágyi Erzsébet is írt. De ezt erősítik a már megtalált maradványok is. Csomorkány bekapcsolódott az európai marhakereskedelembe, szállítottak innen állatokat Észak-Itáliába, Sziléziába és Dél-Németországba is, amelyet az ezekről a területekről származó, elegáns sómázas korsók, losticei poharak eddig megtalált töredékei is igazolnak.

A régészeti munkában részt venni kívánó önkéntesek a csomorkany.tjm@gmail.com internetes címen nevük, család esetén gyerekek száma, életkora, valamint telefonos elérhetőségük megadásával vehetik fel a kapcsolatot a múzeum munkatársaival, hogy egyeztessenek a március 30-án és 31-én tervezett közös munkáról. Ennek során az önkéntesek egy-egy parcellában önállóan végezhetnek kutatást, s gyűjthetnek leleteket a múzeum számára a régészek irányításával.