Török nélküli török világ az Alföldön

A korszak elismert kutatója kiemelte, hogy az Oszmán Birodalom a Magyar Királyság területére elsődlegesen egy semleges ütközőzónaként tekintett, amelynek elfoglalása és birtoklása stratégiai jelentőséggel bírt abból a szempontból, hogy a balkáni berendezkedését ne érje katonai fenyegetés se magyar részről, se a 16. századra nagyhatlommá váló Habsburg Birodalom részéről. A jelentős számú hallgatóság érdekes adalékokat ismerhetett meg a mohácsi csatavesztést követő átmeneti évtizedekről, a várháborúk és a portyázások időszakáról – kiemelve a Habsburg-magyar támadásokat és területvisszafoglalásokat -, valamint a hódoltsági terület növekedését, változását. Helytörténeti érdekességként az estre ellátogatók megtudhatták, hogy a Vásárhely náhije három vilajethez azaz tartományhoz is tartozott e bő évszázad alatt, a budai, a temesvári, és az egri kormányzó fennhatósága alatt is állt. Sudár Balázs konklúzióként elmondta, hogy olyan török világ, mint a Balkánon nem jött létre a megszállt országrészen, hiszen a lakosság számarányához képest elenyésző számban voltak muzulmánok (sőt törökök egyáltalán nem, csak iszlamizált rácok!). Azonban e területeken, a tradicionális magyar közigazgatás és egyházszervezet megszűnt, amelynek máig ható társadalmi következményei lettek.

A mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódó régészeti sorozat november utolsó szerdáján folytatódik, akkor a pénzhamisításról hallhatnak előadást az érdeklődők.