70. Vásárhelyi Őszi Tárlat

„Aligha találunk olyan folyamatosan működő kiállítássorozatot a magyar képzőművészet történetében, mint az immár 70. alkalommal megnyíló Vásárhelyi Őszi Tárlatot. Valamit tehát „tudniuk kell” ezeknek a regionális értékeit először szinte dacosan felvállaló, azt közösségteremtésként koncipiáló, majd fokozatosan – az eredeti küldetést felülírva – országossá szélesülő tárlatoknak. […] Lehet, hogy fájdalmas kimondani, de a vásárhelyi tárlatok túléléséhez, országos jelentőségük megőrzéséhez a helyi művészettől, művészközösségtől való „rugalmas elszakadás” szükségeltetett. Az, hogy a helyben s közelben dolgozók amúgy is halványuló profilja mellé ne csupán a névsor bővítése okán szerepeljenek a főváros és az ország más tájegységeinek alkotói, hanem egy Vásárhelyen túlnyúló művészi etika letéteményeseiként. […]

S a Vásárhelyi Őszi Tárlat ereje, fontossága pont ebben a néha esetlegességnek látszó, de színvonalas változatosságban van, különböző elemei súrlódásmentes keveredésében. Ez a „megengedő módban” (de a szakmai zsűrizés és előválogatás révén kontrollált) nyitottság nem azonos ugyan a trendek minden áron való követésével, de komoly lehetőségeket nyújt a magyar képzőművészet „osztályátlagának” felmérésére.”

Pataki Gábor
művészettörténész
az Új Művészet vezető szerkesztője

Lapozzon bele a katalógusba!